Mostanában nagyon sok impulzus ért azzal kapcsolatban, hogy a CAD/CAM/PLM világ milyen irányba változik a jövőben… kezdődött tavaly a PLM Europe rendezvényen, ahol az ún. additív vagyis anyageltávolítással járó gyártásról hallottam egy félelmetesen jó előadást, aztán néhány érdekes hír mellett a napokban olvastam Chuck Grindstaff, a Siemens elnökének idei előadását a Global Leadership Conference-en, ahol a világ vezető vállalatai osztják meg a jövőképüket.

Foglalkozzunk először a CAD-del. Szinte minden CAD szoftver arról szól mostanában, hogy a felhő technológiát hogyan lehet kihasználni a tervezésben, a csoportmunka támogatásban. Persze lehet azt mondani, hogy a felhő techológia nem a “magyar realitás” 🙂 de vegyük észre, hogy már ma is használjuk a felhő technológiákat például a Solid Edge rendszerben online alkatrész katalógust használva. A CAD szoftverek felhő technológiában történő használatára a legizgalmasabb az Onshape online CAD rendszer, amely gyakorlatilag munkaállomás funkcionalitást biztosít egy böngészőben… vagány. Javaslom mindenkinek a kipróbálását: https://www.onshape.com/

A következő klasszikus PLM terület a CAM, a megmunkálás. Az elmúlt években a kezdetben “gyors prototípusgyártás” nevű technológia hatalmas léptékben fejlődött. Ma már nem csupán arra alkalmas, hogy ilyen-olyan könnyen összetörő kis maketteket készítsünk a tervekből, hanem arra is hogy valódi alkatrészek készüljenek. Ehhez persze az is kellett, hogy a 3D nyomtatás sebessége a kezdetekhez képest töredékére csökkent. Ráadásul a 3D nyomtatók a korábbi technológiákkal szemben sokkal rugalmasabbak, sokkal gyorsabban és egyszerűbben állnak át más termékre, így rugalmasabb gyártósorok készíthetők. Szerintem a két legfontosabb változás, ami a 3D nyomtatással kapcsolatban hamarosan elér minket:

• meg fog változni a tervezés módja, sokkal hamarabb, már a tervezés korai fázisában végig kell gondolni, hogy egy alkatrészt a “hagyományos” módon gyártunk és szerelünk, vagy 3D nyomtatással. Például egy csőcsatlakozás esetében nem mindegy, hogy meg kell tervezni a karimát, a csavarokat, a tömítést, vagy egyben kinyomtatjuk a teljes alkatrészt. Ennek persze más aspektusai is vannak, pl. az anyagköltség az egyik esetben a sok lemunkált anyag miatt lehet drága, a második esetben pedig a jelenleg még drágább nyomtatási alapanyagok miatt.
• a gyárak is megváltoznak, és nagyon sok gyár előbb-utóbb egy hatalmas nyomtatóvá válik. Egy ismerősöm mondta ezzel kapcsolatban, hogy “régen a rajzot nyomtattuk ki, ma meg az alkatrészt”.

A PLM területén a másik komoly trend az összekapcsolt rendszerek. Ma már minden számítógép, szerszámgép, robot, stb. hálózaton van, és képesek kommunikálni egymással. Egy robot esetében a mozgás pontjainak leprogramozása helyett hosszú távon a viselkedésének a programozása kerül előtérbe (pl. mi történjen, ha egy darab megjelenik a munkaterében, mi történjen, ha más géptől üzenetet kap). Az összekapcsolt gyártórendszerekben olyan lehetőségek rejlenek, amelyeket ma még szinte elképzelni sem tudunk.

Talán ebből a rövid cikkből is látszik, hogy komoly fejlődések várhatók a mérnökök napi munkájában, amelyek alapjaiban változtathatják meg azt a módot, ahogy dolgozunk. És még a mobil techológiákról nem is beszéltünk nagyon… no, majd egy másik cikkben…