Nagyon sokan kérték, hogy a komplexebb példák mellett foglalkozzunk a Plant Simulation alapokkal is. Ebben a cikkben a folyamatszimuláció alapjaival fogunk foglalkozni, megkönnyítve a következő leckék feldolgozását és megértését.

Mi az a szimuláció?

A VDI (Verein Deutscher Ingenieure, Német mérnök egyesület) Directive 3633 úgy definiálja a szimulációt, mint egy rendszer leképezését dinamikus folyamataival egy olyan modellben, amelyben különböző vizsgálatok végezhetők. Célja, hogy a kapott eredmények a valóságban felhasználhatók legyenek. Emellett a szimuláció tartalmazza a modellen végzett vizsgálatok megtervezését, végrehajtását és elemzését.

Átalánosságban egy szimuláció készítése a következőképpen néz ki:

• A valós, leképezni kívánt rendszer megismerése, és adatainak összegyűjtése a szimulációs modell számára
• A rendszerből absztakcióval egy olyan modell készítése, amely megfelel a szimulációs céloknak
• Szimulációs futások (vizsgálatok) készítése. Ez több eredményt ad, pl. milyen gyakran hibásodnak meg a gépek, milyen sűrűn vannak blokkolva, milyen átállási idők a megfelelők, stb.
• Kapott szimulációs eredmények értelmezése
• Döntések meghozása a szimulációs eredmények alapján, és a szükséges változások végrehajtása a valódi rendszerben

Szimuláció készítése során soha ne felejtsük el az alábbi kérdéseket újra és újra feltenni:

• Mi a célja a szimulációnak?
• Mit vizsgálunk?
• Milyen következtetések vonhatók le a szimulációs eredményekből?
• Hogyan lehet a szimulációs eredményeket a gyakorlatban felhasználni?

Ez sokat segít abban, hogy a szimuláció ne csupán egy öncélú valami legyen, hanem egy olyan stratégiai eszköz, amely segít a megfelelő döntések meghozásában.

Idő alapú és eseményvezérelt szimuláció

A Plant Simulation egy diszkrét esemény vezérelt szimulációs program, ami azt jelenti, hogy csak azokkal az időpillanatokkal foglalkozik, amikor valamilyen esemény történik a szimulációs modellben.

A valóságban az idő persze folytonosan telik. Amikor egy alkatrész mozog egy szállítószalagon, akkor az folyamatos, nincsenek benne ugrások. A teljes szállítószalagon végighalad, és az ehhez szükséges idő is folyamatosan telik.

A diszkrét esemény vezérelt szimuláció viszont csak azokkal az időpillanatokkal foglalkozik, amikor a szimulácó szempontjából fontosak. Ilyen események lehetnek például, amikor egy alkatrész megérkezik egy állomásra, vagy továbbhalad egy másik gépre. Minden más mozgás a szimuláció szempontjából kevéssé érdekes. Csak a belépés és kilépés események lényegesek. Amikor egy alkatrész belép egy anyagáram objektumba (pl. egy megmunkálógépbe), akkor a Plant Simulation kiszámítja a kilépéséig szükséges időt, és a két eseményt az Eseményvezérlő események listájába felveszi.

Így az Eseményvezérlő által mutatott szimulációs idő eseményről eseményre lép, akkor, amikor az adott esemény feldolgozásra került.