Tervezői és gyártási darabjegyzék, és ezek helye a gyártásban

Egyre több cég igyekszik hatékonyabbá tenni a gyártási adatainak kezelését… ez persze nem egyszerű. Az első feladat általában a darabjegyzékek (BOM – bill of material) helyrerakása. Miért is van erre szükség?

Amikor tervezünk, a konstrukciónak elkészül egy darabjegyzéke, ami a tervezői szemléletet tükrözi. Például az alábbi példa videóban a kávéfőző tápkábele a tervező szempontjából tartozhat a házhoz, hiszen ahhoz van szerelve. Amint jön viszont a gyártós mérnök, ő már azt mondhatja, hogy a tápkábel az elektromos elemekhez tartozik, tehát más BOM szinten kellene kezelni. Ebből az egyszerű példából is látható, hogy egy konstrukciónak jellemzően van egy tervezői és a gyártási darabjegyzéke, amelyek sokszor köszönő viszonyban sincsenek egymással, annak ellenére, hogy jobbára ugyanazok a tételek szerepelnek bennük.

Hasonlóan akár lehet egy beszerzői darabjegyzék is, ahol a BOM fa struktúráját az adja meg, hogy mik a házon belül készített alkatrészek, és mik a vásárolt tételek, esetleg melyik beszállítótól kerülnek beszerzésre.

Ha elkészült a gyártási darabjegyzék, akkor a gyártóhelyekhez (gyártási lépések) kell hozzá lehet rendelni azokat a BOM elemeket (alkatrészeket), amelyeket az adott munkahelyen a dolgozók kezelnek. Így jól áttekinthetően látszik, hogy a gyártósoron hogyan épül fel a termék az egyes elemekből.

Ezt a folyamatot mutatja be az alábbi videó a Process Designer használatával (aki Teamcentert használ, az ugyanezt meg tudja csinálni, egy picit még több lehetőséggel 😉 )

 

You may also like...

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: