Az alábbi, Siemens Realize LIVE 2019 rendezvényen rögzített videóban Ryan Porto, a General Motors Global Manufacturing Engineering, Ergonomics szenior ergonómiai mérnöke beszél az emberi szimuláció és mozgás leképzés lehetőségeiről. Az előadás fókuszában a termékfejlesztési és gyártástechnikai mérnöki központok együttműködése áll. Az együttműködés lehetővé teszi az alkatrészek újra tervezését, miközben a terméktervezés továbbra is folyamatos.  Az előadás bemutatja, hogy a GM hogyan használja a Siemens Tecnomatix emberi szimulációs szoftvermegoldásait ergonómiai elemzések elvégzésére és virtuális értékelésekre az elérés, a távolság, az erő és a látás szempontjából.

A prezentációban Porto beszél arról hogyan használja a GM a statikus testtartást a Jack szoftvermodellel továbbá arról is szó esik hogyan segíthet a mozgás leképezése a jövőben, és milyen új technológiák érhetők el, amelyek az operatárok segítségére lehetnek a pontosabb szimulációk elvégzésében.

A Jack szoftvert elérés, távolság, látás és erő modellezésére használják. Porto szerint a szoftver legnagyobb előnye, hogy azok számára is képes 3D-s látványt nyújtani egy sori dolgozóról, akik egyébként nem a gyártásban dolgoznak és nem ismerik pontosan az operátor munkáját.

Összeszerelési erő becslés

Felmérhető mekkora erő szükséges egy alkatrész összeállításához. Ez beilleszthető a Jack modellbe, így nem szükséges a fizikai modell megépítése. A módszerrel jól reprezentálható a terhelés hatására felvett testtartás és kielemezhető az erő hatására bekövetkező fáradtság és ezután a pihenés/felépülés.

Rugalmas alkatrész modellezés

Szemben a statikus analízissel kiemelt fontossággal bír a rugalmas alkatrész modellezés alkalmazhatósága a Jack modellben. Például az, hogy hogyan képezhető le a csuklóra vagy könyökre irányuló terhelés.

Mozgás könyvtárak

Talán kevésbé látványos mégis fontos megvizsgálni a dolgozó terhelésből adódó testtartását és ezt dinamikus folyamatként kezelni.

Képesség-célcsoport vizsgálat

Ha mozgásvizsgálatot végzünk férfi modellel akkor azt vizsgáljuk, hogy az adott populáció hány százaléka tudja elérni az adott alkatrészt. Képesség-célcsoport vizsgálat esetén az a cél, hogy az adott populáció minden tagja el tudja érni az alkatrészt.

A videó itt tekinthető meg: Human Simulation and Motion Capture in the Future Factory