Még készül az áttekintő bejegyzés a 2020-as évről, de az főleg arra fókuszál, hogy mi várható a gyártásban általában, és egy pár fontos trendre hívja fel a figyelmet. Az egyik ilyen trend a felhő alapú megoldások elterjedése.

Ebben a cikkben ezt járjuk egy picit körbe. Ahogy az már többször felmerült az innovatív cégek a felhő szolgáltatásokra és a felhő alapú rendszerekre nem egy kihelyezett fájl szerverként tekintenek, hanem platformként a hatékonyabb munka érdekében.

Bár a felhő megoldások jelentős szelete a fájl tároló rendszerek (onedrive, dropbox, stb.), de a legtöbb felhő alapú rendszer valamilyen adatbázis alapú megoldás, ami egy vagy több ügyfélproblémára próbál célzott megoldást adni.

És ezzel el is értünk az egyik legfontosabb jellemzőhöz, a célzott megoldáshoz. Napjaink rendszerei nem akarnak mindent megoldani, hanem sokkal inkább egy dolgot akarnak megoldani, de azt a legjobban az adott esetben, és emellett biztosítják a kapcsolatot más rendszerekhez, amelyek a többi területen erősek. Saját példámnál maradva, ez a blog wordpress alatt készül, a feliratkozásokról microsoft flow küld értesítést, miközben két külön konnektor dolgozik azon, hogy az új cikkek azonnal a facebookon és a linkedinen is megjelenjenek. És ez még egy nagyon pici, egyszerű, személyi rendszer.

Ugyanez a folyamat figyelhető meg a gyártásban, ott a legígéretesebb platformok talán a következők:

• Mendix – a Siemens gyors fejlesztői környezete az Xelerate platformján
• Mindsphere – a Siemens IoT operációs rendszere
• Nod-RED – az IBM által támogatott adatgyűjtő platform
• és persze a számos Python, R alapú rendszer, amely alkalmas az adatainkból smart adatot, vagyis értelmesen használható adatot készíteni

Hogy miképpen kapcsolódik ez a címben szereplő kérdéshez?

Hát, úgy, hogy ezeknek a rendszereknek az elterjedése egy dolgot igényel, sebességet, mármint a bevezetés és felhasználás oldaláról. Ami a legtöbb esetben a klasszikus “szűk keresztmetszet” IT osztályok számára testidegen, ők szabályok mentén, roadmapek mentén akarnak dolgozni, a korszerű termelés meg gyors megoldásokat igényel. Hogyan egyeztethető a kettő össze? Kb. sehogy… így várható az, hogy a klasszikus IT osztályokat fokozatosan megkerülik, és szerepük leépül 1-2 rendszer karbantartására és a “office IT” infrastruktúra fenntartására. Ehelyett az egyes termelő területek saját IT tudással fognak rendelkezni a saját rendszereikről, és ha szükséges a korábbinál sokkal rugalmasabban fognak reagálni a változásokra… Lean IT? Valami olyasmi…

Az IT osztályok másik nagy feladat a fenntartás, üzemeltetés mellett a házon belüli egyedi fejleszések voltak. Ez is jelentős átalakulásban van napjainkban az egyre egyszerűbb fejlesztő eszközök, és az ún low-code fejlesztő eszközök (Mendix, Microsoft Power Platform) elterjedésével. Ezek a platformok a feladatok automatizálásának is a legjobb eszközei, és hát ki tudná jobban automatizálni a feladatait, mint aki napi szinten foglalkozik az adott feladattal? Persze kell hozzá “fejlesztői” tudás is, de nem túlzás azt állítani, hogy aki egy Excel képletet össze tud rakni, az képes lehet ezeknek a rendszereknek a kezelésére is.

Azt hiszem az ipari digitalizáció egyértelműen be fogja darálni a klasszikus IT osztályokat, feladataikat elosztja a különböző funkcionális területek között. Szerintem ez nem is baj…