Napjainkban a szoftvervilág egyik legaktuálisabb változása az előfizetési modell elterjedése. Sokan azt mondják, hogy miért kell ez nekünk, sokan pedig felkapják a fejüket, hogy miért csak most? Talán mindenkinek igaza van, nézzünk is a dolgok mögé.

Hogy hol is kezdődött az egész? Talán éppen itt…

1638-ban I. Károly angol király jóváhagyta a szabadalmaztatott tűzbiztosítási rendszert. Az ötlet az volt, hogy az emberek dönthessenek úgy, hogy előfizetnek a szolgáltatásra, és kártérítést kapnak, ha egy tűzesetben vagyonvesztést szenvednek el, ami akkoriban túlságosan gyakori jelenség volt. Sajnos a terv soha nem indult be, mert rosszul értelmezték. De gyökeret vert az ötlet, hogy elő kell fizetni a termékekhez, szolgáltatásokhoz és tapasztalatokhoz.

(megjegyzés: I. Károlyt nem az előfizetési ötlete miatt végezték ki később 🙂 )

Körülbelül harminc évvel később több tűz- és életbiztosító társaság kezdett felbukkanni az előfizetéses modell alapján, majd kereskedőtársaságok, jótékonysági szervezetek, színházak, majd a 18. századra a kiadók. Ezeknek a cégeknek a működése érdekes hasonlóságot mutat az előfizetéses vállalkozások mai működésével.

Az előfizetés az egyszerű cserekereskedelem után az egyik legősibb vásárlási forma, gondoljunk csak a jobbágyok által a földért fizetett bérleti díjra, vagy gyermekkorunkban arra, amikor a postás minden reggel hozta a friss újságot… és talán bele sem gondolunk, de ha alkalmazottak vagyunk, akkor minket is előfizetési rendszerben “vesznek meg”, hiszen a cég havonta elő (ok, utó :D) fizet a tudásunkra.

Ha körbenézünk előfizetéses rendszerben hallgatunk zenét, használunk közműveket, nézünk filmeket.

Általánosságban elmondható, hogy az előfizetéses modell jól működik olyan termékek (szolgáltatások) esetében, amelyeknek a kiépítése költséges lenne saját magunk számára, viszont folyamatosan használni szeretnénk azokat.

A kulcs a költségben rejlik. A nagy értékű szolgáltatások, termékek esetében sokszor szinte lehetetlen előteremteni az induló tőkét a megvásárlásához, főleg egy kisebb cég számára, így a kisebb cég nem tudja megvenni magának az adott high-tech terméket, így viszont versenyhátrányba kerül a piacon. Régebben ilyen helyzetben a hitel segített a kisebb cégeknek, amivel mind tudjuk, hogy számos probléma lehet.

Személy szerint itt látom az előfizetési modell legnagyobb előnyét, hogy a fejlett technológiák belépési költségét olyan alacsonyra viszi le, hogy demokratizálja a legjobb eszközök elérhetőségét mindenki számára.

Emellett persze rugalmas konstrukció; szeretik a pénzügyesek is, mert költségként elszámolható, folyamatos hozzáférést nyújt a legújabb fejlesztésekhez, de ezek az előnyök talán mára már mindenki számára ismertek.

Persze ahhoz, hogy elő tudjunk fizetni, tudnunk kell, hogy mire is szeretnénk előfizetni, ezért a főbb termékeink csomagjainak összefoglaló cikkeit itt lehet elolvasni:

Plant Simulation csomagok összehasonlítása – FRISSÍTVE! – DIGITÁLIS GYÁR (digitalisgyar.com)

Opcenter APS (Preactor) csomagok összehasonlítása – DIGITÁLIS GYÁR (digitalisgyar.com)

Felhasznált források:

(3) The surprising early history of the subscription model | LinkedIn

Subscription business model – Wikipedia